Magyar Televízió (1919) 1953. dec. 15.–: a közszolgálati távközlésnek (hír- és műsorközlés) hazánkban, elsőként a világon, Puskás Tivadar Telefonhírmondójának rendszeres műsor adásával kezdődött. A Magyar Rádió későbbi, drótnélküli, sugárzott műsora kapcsolódott a Telefonhírmondó által elkezdett szolgáltatásokhoz, sőt hosszú ideig a „Hírmondó” rendszeresen átvette a rádióműsorokat is. Közvetlen rokonság van a →magyar rádiózás és a ~ között is, hiszen a TV rendszeres kísérleti televízióadását 1954: a M. Rádió keretében kezdte, ahol 1955: Televizió Osztályt alakítottak. 1956: az első élő külső adás után, 1957: elkezdték a rendszeres műsorsugárzást. Fejlődése kissé megkésett, hiszen Angliában, Fro:, a Némo-ban, az USA-ban már az 1930-as é. is létezett televíziós műsorközvetítés; a SzU propagandahatása miatt is, igyekezett tömegméretű elterjedését elősegíteni. A rádiózásban élenjáró Mo-on. a TV megvalósítása a háborús veszteségek és a megszállás miatt lassabban történhetett, a későbbiekben fölzárkóztunk a világhoz, a jó minőségű színes televíziózás, majd a műholdas sugárzás és a stúdiótechnika fejlesztése révén. – 1952–57: a hőskor, 1957–62: a „Gyerekcipős” időszak, 1962–67: a tv nagyüzemmé vált, 1967–72: elkezdődött a „színes korszak”, 1972–77: bevezették a mágnesen hangrögzítést. 1977–82: továbblépés „a könnyű elektronika tömeges megjelenése”, 1982–87: a számítástechnika érvényesülése a képernyőn, 1987: elkezdődött a „digitális televíziózás”, ami már a 21. sz. technikai csúcsa, egyelőre a stúdiókban és a TV adók napi gyakorlatában és hamarosan otthonainkban, saját készülékeink fölépítésében. A TV ilyen irányú fejlődés mellett nemsokára egy számítógépes világrendszer válaszadásra is képes eleme. – A TV hőskorának nemzetközileg ismert alakja Mihály Dénes (Gödöllő, 1894.–Ny-Berlin, 1953.) akinek kamaszkorában írt Az automolil szerkezete, akkumulátortöltés, soffőrvizsgálat (Bp., 1911) c. szakkve 1929: 6. kiad. jelent meg. Bpen mérnökként végzett. 1919: készített Telehor nevű készülékével – amely szeléncellával és húros oszcillográffal működött – néhány km távolságra állóképeket tudott közvetítetni; ezzel képtávírót alkotott. Műszaki haladásunkat jellemezi, hogy Barta és Társai villany és rádiócikk nagykereskedése 1929: katalógusa szerint egyenirányítóval 625 pengőért képtávíró készüléket árult. 1924: Mihály a berlini AEG meghívására ott dolgozott. 1928: mutatta be a berlini rádió-kiállításon továbbfejlesztett készülékét. 1929: hazalátogatásakor készített vele riportot K. Halász Gyula, amelynek részletei hitelesen mutatták be televíziós kísérleteit és a kutató helyzetét: A Telehor adóberendezés hiányosságai ellenére fontos állomása a drótnélküli képtovábbításnak. Ennek Babits Viktor (1900–1943 után) gépészmérnök és szabadalmi bíró, aki a színes televíziózás területén több találmányát szabadalmaztatta, 1942: ismertette működését. Európában Mihály Dénes 30 soros rendszere volt az első, melyet a ném. postahálózat Berlin Witzlebenben középhullámon képsugárzásra tudott felhasználni. – 1926-ból való a szintén tőle származó, távolbalátásra is alkalmas, rádió-mozgófénykép továbbító berendezésnek, valamint Tihanyi Kálmántól (1897–1947) való katódsugaras távolbalátónak a szabadalmi bejelentése. – Okolicsányi Ferenc (1897–1954) fizikus a távolbalátás egyik úttörője. 1926–: Berlinben kutató Mihály Dénessel és az 1927: bpi Műegy-en végzett Wikkenhauser Gusztáv (1901–?) gépészmérnökkel a Telehor A.G. keretében. 1936: Wikkenhauserrel együtt a londoni Scophony Ltd. kutatólaboratóriumában előbb tükörcsavaros letapogató rendszerének fejlesztésével foglalkozott, majd ultrahanggal gerjesztett folyadék-rácsrendszerével sikerült hű minőségű televíziós képet előállítania. Az 1938. évi brit rádió-kiállításon már nagyméretű képeket vetítettek e rendszerrel. 1945 után az USA-ban szabadalmaztatott színes sorváltós katódcsöve megelőzte a hasonló Lorentz-csövet és sorozatban gyártották. – Anglián, Fro-on és a Ném. Birod-on kívül a SzU-ban is működtek televíziós adók, a szaklapok csak az előbbiekről adtak hírt. 1939: a moszkvai TV adóállomás hetenként 3x adott műsort. A háború alatt szünetelt, de 1945: a moszkvai állomás működött, az új 5 é. tervben Leningrádban, Kijevben és Szverdlovszkban is építettek TV adókat. 1946. VI. 7–: Angliában is újra kezdték a TV adásokat. – 1947: Kelen Péter Pál, a M. Közp. Híradó vezérig-ja tanulmányozhatta a londoni televíziót, úgy vélekedett, hogy elterjesztésének nehézsége „a televízió mai állásában a vételi lehetőség is igen korlátolt. Az adótól mindössze 30-40 kilométerre vehető csak a továbbított kép”. Ez azt jelentette, hogy a bpi tv stúdió adásait jóformán csak Bpen tudnák venni. A Posta Kísérleti Állomáson is fölújították a háború előtti televíziós kísérleteket. 1947. III. 25: déli 12 órakor televidophon kísérlet volt a M. Rádió 1-es stúdiójában. Az 1949: Mexikóvárosban tartott rövidhullámú frekvenciaelosztási értekezlet m. postás kiküldöttjét megbízták azzal, hogy a tv technikáját New Yorkban és Londonban tanulmányozza. 1949. VI: a M. Posta előterjesztését az RCA és a Marconi cégek árajánlatát a tv berendezések beszerzésére elnapolták. – A m. szakközönség az ikonoszkópos képfölbontással 1951: a Híradástechnikai Tud-os Egyes. Szalay u-i helyiségében ismerkedhetett meg. Az Egyes. Barta István (1910–1978) egy. tanár bevezetőjével előadásokat rendezett a tv akkori helyzetéről. 1951: Bpen a Váci utcai Szovjet Mintaraktár kirakatában – működés nélkül – egy „Leningrád” típusú tv vevőkészüléket láthattak a járókelők. 1953. I. 23: a Minisztertanács a 0471/4/1953. sz. határozata megalapította a Magyar Televízió Vállalatot. III. 30: a tv állomás helyét – a javasolt Hármashatár-hegy, Tábor-hegy, SZOT-toronyház helyett – a Haditechnikai Int. dombormű térképe szerint a Széchenyi-hegyet tartották a legalkalmasabbnak. XII. 15: a javított filmbontással előállított videojelet ráadták az adóra és csak egyszerű szobaantennát használtak, az Orion gyár vette az adást. Ezt a napot tekinthetjük az első mo-i televízióadás napjának. Molnár János (1896–1979) mérnök küzdelmes életútjának fejezeteként megírta az első hazai tv-adó történetét. – Az első televíziós vevőkészüléket, amely hazai fejlesztésű, 31 cm átmérőjű 31 LK 2 B típusú kerek képcsővel működött, 1954. V. 12: 18 órakor a rádióamatőr kiállításon mutatták be. 1954. I. 29: a Min.tanács határozott a bpi tv közp. beruházási programjáról: 1956. IX. 30-ig Bp. és környékének ellátásra 5 kW-os kép- és 2,5 kW-os hangadó, 1958. VI. 30-ig tv-stúdió létesüljön. A programban 150 m magas adótorony, 2 helyszíni közvetítőkocsi, adó- és stúdióépület, stúdió műszaki berendezések, filmraktár, őr- és tűzoltóépület szerepelt. 1954 nyarán az Orsz. Tervhiv. a beruházási program módosítására a Posta Vezérigazg. kihagyta az összes építkezést és a Széchenyi-hegyi Hargita épületben 500 wattos kép- és 250 wattos hangadót tervezett, 50 m. magas adótoronnyal. A M. Rádiónak kellett a VI. és a X. stúdiót a televízió céljaira átengedni és fölszerelni. A csökkentett programban csak 1 helyszíni közvetítőkocsi szerepelt. A M. Rádió az eredeti elképzelések szerinti új tévéstúdió építését szorgalmazta. A tévéstúdiónak a Széchenyi-hegyen való megépítése ellen szólt nehéz megközelítése és az, hogy épülettömbje a városképet rontotta volna. A M. TV. Váll. 1955. IV. 7: átmeneti megoldásként javasolta: a volt Tőzsdepalota – akkori Lenin Int. elköltöztetésével – a fölszabaduló helyiségeket vegyék igénybe a tévéstúdió számára. – 1955. VIII: a bpi János-hegyen próbálták meg legelőször venni az 5 kW-os bécsi tévéállomást, de a 4 emeletes Yagi-antennával és antennaerősítővel a vétel nem sikerült. Amikor sarokreflektoros dipólantennával próbálkoztak, a nagy fading miatt 5 percig sikerült alig élvezhető képet látni. XI. 5: Sopronban próbálkoztak a bécsi 5 kW-os adó vételével. Az előbbi vételkísérleteknél is használt antennát 25 m magasan helyezték el és a levezetőkábelbe antennaerősítőt iktattak. Zajmentes, jó minőségben élvezhették ekkor a bécsi Operaház újbóli megnyitása alkalmából közvetített Fideliót. De hiába volt jó a vétel, Sopronból akkor nem tudták a videojelet Bp-re továbbítani. Ahhoz, hogy a vett műsort ki is sugározhassa a bp-i kísérleti adó, a vételi hellyel Bp-hez közelebb kellett menni. 1956. V. 9: Dobogókőn kezdték meg a kísérletet, és a háromnapos megfigyelés során – különösen a délutáni órákban – elég jó képet vettek. A Bpi Híradástechnikai Gyár az 1 kW-os adóberendezést a fejlesztési költségek terhére megépítette, 1956. V: megkezdték az új adóberendezés próbaüzemét. VI. 27-től ez az adó sugározta a 35 mm-es filmbontó és egy diavetítő segítségével a kísérleti adást. A korabeli Rádióújságból tudjuk, hogy Bpen és közvetlen környékén milyen „műsort” sugárzott az 1 kW-os adó. A Posta Kísérleti Állomás ekkor már Kísérleti Int-ként működött, az első helyszíni közvetítésekhez az int. mérőkocsija vitte ki a berendezéseket, és a rendezők a postások, legtöbbször Horváth Lajos tv-oszt. vez. volt. VII. 21: nagyobb nyereségű antennával a bécsi tv műsorában a M. Áll. Népi Együttes milánói föllépését láthatták. E kecsegtető eredmények alapján, hogy dobogókői átvétellel X. 13: a kísérleti ~ először sugárzott külf-ről átvett műsort Bécsből, a pekingi Opera vendégszereplését, X. 14: átvette az osztr.-m. labdarúgó-mérkőzést [0: 2, Puskás F. és Sándor K. góljával]. Az első kísérleteket a nézők már nemcsak az üzemi klubokban láthatták, mivel az Orion gyárban már kifejlesztették az AT 501 típusú készüléket, amelynek mintadarabját 1955. VI. 16: mutatták be, azóta már sorozatban gyártották a TV készülékeket, és azt a módosak megvásárolhatták. Az 5000 Ft árú készüléket a sztahanovista bányász v. szakmunkás 3–4 havi keresetéért megvásárolhatta. 1956. VII: csupán a Lenin körúti Ravill Üzletben 9 nap alatt 150 készüléket adtak el; ebből következtetve 1956: a Ravill 5000 vevőkészülék eladását tervezte, ha javul a TV-adás minősége. – Üzem közben derültek ki az 1 kW-os adóberendezés hibái, a filmbontó berendezés is szinte kísérleti példány volt, és nem speciális tévékópiákat adtak. 1955. XI. 15: min.tanács elhatározta egy Bpen telepítendő 12 kW-os kép és 5 kW-os csehszl. gyártmányú nagyadó behozatalát. A Széchenyi-hegyi tévéállomás adóépületét és egyben adótornyát az UVATERV 1956. VI: mutatta be, a 23. sz. Áll. Építőipari Váll. meg is kezdte az építkezést. – 1957. IV. 30: legelső riportműsorként veterán mozgalmárokkal beszélgettek régi május elsejékről, V. 1: a bp-i Hősök terén tartott propaganda nagygyűlést közvetítette a ~ egyetlen közvetítőkocsijával, 4 kamerával, a rádiótól „kölcsönvett” 3 riporterrel, 1–1 szerk-vel és rendezővel. V. 6–12: sugározták az első rendszeres heti műsort [kedden 19.00 ó. Tavasz a kisvárosban (szovjet film); csütörtökön 19.00 ó. Párizsi Jégrevü. Helyszíni közvetítés a Főv. Nagycirkuszból; pénteken 19.00 ó. 1. m. híradó; 2. m. kisfilmsorozat). V. 16: a Világifj. Találkozóra induló ifj. együttesek műsorát közvetítése a Hazai Fésűsfonó Művelődési Házából. V. 21: az első hazai operaközvetítésben a Bánk bánt. VI. 2: jelentkezett először a Televízió Képes Híradója, a TV-híradó őse. Ez évben mindössze 180 hazai riportot közvetített; 1966: már 2557 saját forgatású anyagot adott napjaink életéről. A külf. híreken és filmriportokon kívül 10 év alatt 14.986 riportban és tudósításban számoltak be hazai eseményeinkről. VI. 13: egész estés „stúdió”-műsort adtak: külp-i beszámolót, időjárás-jelentést, vitát a belterjes mezőgazdaságról, indították el a legrégibb sorozatot: a 135 alkalommal műsorra tűzött 100 kérdés–100 felelet-et, →Öveges József kísérteteit, részleteket az Irod. Színpad Nagy Endre-kabaréjából, riportfilmet Indiáról. E műsorról írta Rajk András (1920–) az első tv-kritikát a Rádióújságban. VIII. 18: a M. Rádió nevét Magyar Rádió és Televízióra változtatták. – 1974. X. 1: önállósították a ~t, de 1983 végéig Áll. Rádió és Televízió Biz. működött, mely ügyelt az állampárti propagandára képben és hangban, az irányításában pártkatonákkal. –Az első évtized ellentmondásosan alakult, a propaganda terjesztése mellett színvonalas kultúrát is közvetített. A TV előtérbe került, műsorszerkezetébe beépítette a rádiózás hagyományait, a kezdetleges technika miatt eleinte a legtöbb műsor szinte lefilmezett rádióadás. A külpol. uralmának ellentételezéseként sok irod-i, a műv-i műsort adtak, hiszen így nem kerültek a nézők szeme elé a hazai napi valóság drámai ellentmondásai. A ~ vez-i és munk-i pártmunkások, egykori ÁVH-sok mellett szükségszerűen létrejött egy minőséget adó szakmai műszaki és műsorkészítő gárda. Ez utóbbi tapasztalt és kezdeményező kedvű rádiósokból verbuválódott. Közvetlen pol. ellenőrzés, kisszerűség, személyi drámák jellemezték a ~-t 1989-ig, a médiaháború kezdetéig. Természetesen sok tehetséges ember munkája is nyomot hagyott. Népszerű TV-filmek, izgalmas ismeretterjesztő sorozatok, zenei versenyek, vetélkedők élénk figyelmet keltettek a nézők körében. – 1957: a TV a M. Rádió épületének néhány szobájában alakult meg, a Magyar Rádió és Televíziót az alakuláskor Benke Valéria (1920–) tanítónő (az MSZMP KB 1957. II.–1988. V: tagja) vezette. Az ő igazg. alatt a tévéfelelős többek között Révai Dezső, Kulcsár Ferenc és Gódor Ferenc a párttitkárból lett médiaszakértővé. 1958. XI: megkezdődött a Látogatás a Nemzeti Galériában c. közvetítés-sorozat, amit 1959. IX–: a Szépműv. Múz. gyűjteményének bemutatása követett. 1966: képzőműv. adásokat évi 2600 percben közvetítettek. 1959. III. 21: a leghosszabb, egyhuzamban a 6 órás közvetítés volt a Tanácsköztársaság 40. évfordulóján az ogy. ünnepi üléséről. – A ~ épületét hamar kinőtte, 2 kihelyezett stúdiójában, a Széchenyi-hegyen a Hargita Stúdió, az (egykori-utóbbi) óbudai zsinagógában is dolgoztak. – Az előfizetők száma rohamosan növekedett; 1957: nem volt előfizetési díj; 1958: 16.038, 1959: 52.572, 1960: 103.658, 1961: 205.803, 1962: 325.106, 1963: 471.377, 1964: 674.676, 1965: 801.182, 1967. III. 31: 1.065.523. –1964. II. 4: megkezdték az Iskola-TV adásait, 1966: már 15 tantárgyból sugároztak műsort az ált. isk. mind a 8 oszt-ának, a középisk. 3–4. oszt. és a dolgozók középisk. 1–2. oszt. számára; ekkor kb. 3000 ált. és kb. 600 középisk-ban volt TV-készülék. 1965. III. 13: a legtávolabbi közvetítés: a Kozmoszból, a Voszhod 2. űrhajó fedélzetéről. Baljajev és Leonov űrrepüléséről, Leonov űrsétájáról; a „legközelebbi” közvetítés: a TV közp-i kapcsolótermének bemutatása volt. 1966: 164 nagy- és rövid játékfilmet sugárzott a ~. 1958–: forgatókv- és stúdióproblémákkal kezdődött tv-játékok közvetítése, 1966: évi 25 tv-játékot és tv-filmet, 4-5 zenés tv-játékot mutattak be; köztük nemzetk. fesztivál-díjas tv-játékokat: Nő a barakkban, Menekülés a börtönbe, Iván Iljics halála. Ők tudják, mi a szerelem, Epeiosz-akció, A tenger csendje, Az utolsó pillanat, Utak, Barbárok, A kis bice-bóca. – 1967: a Rádió- és Televízió Újság újévi sz-a interjút közölt a Benke Valériát követő illegális mozgalmár Tömpe Istvánnal (1908–1988), 1956–88: az MSZMP KB tagja, 1962–74: a M. Rádió és Televízió, 1974–83: nyugdíjazásáig az Áll. Rádió és Tv Biz. eln., aki az év legfontosabb föladatának tartotta az MSZMP IX. kongr-ának és a Nagy Okt. Szoc. Forr. (a bolsevik államcsíny) 50. évf. „földolgozását”. Ekkor az előfizetők száma elérte az 1 milliót, szaporításukra a tsz-parasztságra is kiterjesztették az áruvásárlási kölcsönt. Ekkor Hajnal Kornél és Pécsi (Pickler) Ferenc (1924–1975) volt felelős a tv ügyeiért. 1968: 43 színházi (23 bp-i és 20 vidéki) előadást közvetítettek. A játékfilmek, sportközvetítések nézettsége nagyobb volt a tv hírmagyarázó műsorainál, az újságírói munkára alapozott adásoknál. Minden nemzedéknek volt filmélménye a televízióban. A Tenkes kapitánya, A fekete város, Kincskereső kis ködmön, Maigret felügyelő után a Colombo tartotta magát hagyományos kiegyensúlyozottságában, de egyre több a színvonaltalan akciófilm. Lehet, ez az oka az időközben megindult műholdas Duna TV-ben a háború előtti m. filmek sikerének. – A már önálló tv 1974–83: elnöke Nagy Richárd (1928–2009) előbb 1971–74: bpi párttitkár, nyers modorú, határozott, kemény vezető. Vásárlással, cserével 43 épületet szerzett; korszerűsítették a fölszereléseket, kialakította éves költségvetéssel a pol-i, műv-i, közművelődési főszerkesztőségeket, a korábbi kb. 34-ről, évi kb. 2070-ra növelték az önálló műsorokat, megteremtették a Pécsi, Szegedi és Miskolci Regionális Stúdiókat. Állítólag abba bukott bele, hogy a 20 részes, a Donnál harcoló honvédeinkről szóló sorozatban orosz nők arról beszéltek, hogyan barátkoztak a m. katonákkal. – 1983. X. 1.–1986. XII. 31: Kornidesz Mihály (1930–) vezette a tv-t (1980–88: az MSZMP KB tagja), ekkor alakították át a Híradót, újdonság lett a 2 napos Hétvége, s a Szomszédok véget nem érő sorozata. – 1987. I. 1.–1989. XII. 31: az utolsó állampárti elnök 1984–87: az MSZMP KB aloszt.vez., h.oszt.vez., a sajtó, a rádió, a tv munkáját elemező/ellenőrző Bereczky Gyula (1935–) lett; keménykezű diktátornak tartották, de a ~-ben lényeges változások történtek: 1987. V: bevezette a hétfői adásnapot; XII: teljes műsoridejűvé tette a TV 2 adót; a TV1 és TV2 élére önálló gazdálkodással program-ig-kat nevezett ki; a TV2 megkezdhette a Nap tévé működését; a ~ először sugározta karácsonykor a Mátyás tp-ból az éjféli misét; az Ogy. üléseiről az 50 perces összefoglalók helyett élő adást közvetített, hasonlóan az MSZMP KB üléseiről (kivéve a zárt üléseket). – 1989-ig a műholdas adások megjelenése előtt a m. televíziózás betöltötte a családi szórakoztatás feladatát is. Ismeretközlésében a pártállami egyoldalúság és egyszólamúság az 1989 óta eltelt időszakban az oldódás helyett még fokozódott is. Az újságírói szabadságot erősen korlátozta az, hogy sokak számára ez csak névleges jog, például azért, mert nincs olyan közlési lehetőség, amely az ő szabadon kifejezendő gondolataira, nézeteire vevő lenne. Az átszervezést és névváltoztatást megelőzően az MSZMP, ill. a leköszönő kormánya egy-egy kivétellel az összes orsz-os és megyei napilapját – még az ogy-i választások előtt – megbízható haladó baloldali, többnyire külf-i liberális tőkéseknek adta el, az új tulajdonosok általában helyükön hagyták a lapok régi vezetőit. 1990–94: a mindig piacképesebb ellenzéki és a hegemón baloldali hangvétel ugyanazt jelentette. Emiatt azután az újságírói szabadság a baloldali érzelműeknek konkrét adottság volt, a más nézetet vallóknak viszont a gyakorlatban sokszor egzisztenciális bizonytalanság jutott. – 1990: az állampárt bukása elsodorta a pártfunkcionárius tévéelnököket, de a vezérek kiválasztásánál ismét pol. szempontokat érvényesítettek; a föltétel, hogy a kiválasztott véletlenül se legyen párttag. →Nemeskürthy István (1925–) az elnökség elnöklését 1990. I.–IV: 3 hónapig bírta; a lemondása utáni 3 hónapban Szalacsi T(óth). Albert (1943–2006), a tv gazd-i vez-jét bízták meg az ideigl. irányítással. 1990. VIII. 1.–1992. XII. 31: (hivatalosan 1995. III-ig) Hankiss Elemér (1928–) volt hivatalban, valójában 1992. XII-től a teljes elnöki jogkörrel fölruházott alelnök, Nahlik Gábor (1948–) vette át a tévé kormányzását. Hankiss idején dúlt a médiaháború, s mindenki remélte, hogy az 1994-i elnökváltás békét hoz. Horváth Ádám (1930–) az eddigi utolsó 1994–95: elnök „bicskája azonban beletört” az időközben meghozott médiatörvénybe, lemondott. A vezetéssel 1996. I. 1–: ideigl. mb. alelnök (1994–96) Székely Ferenc (1952–) új médiaháborút emlegetett. 1996: a ~ Részvénytársasággá alakult, első választott elnöke 1996–98: Peták István (1940–) volt. – A ~-nek 5 vidéki stúdiójából a Miskolci stúdió É-Mo-ról, a Debreceni stúdió K-Mo-ról, a Szegedi stúdió D-Mo-ról, a Pécsi stúdió D-Dunántúlról, a Soproni stúdió Ny. és Közép Dunántúlról területi adásokat sugároz és tudósításokat küld a Híradónak. – Miután 2006. IX. 17: Gyurcsány Ferenc (1961–) min.eln. balatonőszödi önleleplező beszédét az orsz-os rádiók és tévék közreadták, este a Kossuth téren (vidéki városokban is) és IX. 18: is tüntetők tízezrei követelték a kormány lemondását. Sólyom László közt. elnök a kormány menesztésének ellenzéki követelésére bejelentette: „semmiféle alkotmányos közjogi beavatkozási lehetősége nincs ilyen helyzetben”. A tüntetők a választási csalással uralomra került kormány és balliberális média elleni követeléseik közreadását a közszolgálati ~ megtagadta, a Szabadság térre vonult tömegből néhány százan IX. 19-re virradóra a ~ székházát megostromolták. A rendőrök könnygázzal és tűzoltófecskendővel védekeztek, a tüntetők fölgyújtották a környékén parkoló autókat, az egyikről a tűz átterjedt a székház kapujára. A tűzoltóktól elvett tömlőket a rendőrök ellen fordították. A tüntetők beadványát akkor vette át a ~ hírig-ja, amikor a TV adását fölfüggesztették s a munk-ak elmenekültek az épületből. Éjjel 2 óra tájban behatoltak a őrség nélkül hagyott székházba, kifosztották a büfét, számítógépeket és kazettákat vittek el; a kár kb. 232 millió Ft. 113 rendőr és kb. 50 ostromló megsérült. A tüntetések kezdetétől a Hír tv helyszíni közvetítést adott (kb. 1 millióan nézték; X. 11: azon váddal, hogy „megszegte a médiatörvényt, amikor forradalomnak állította be az MTV ostromát” 1 millió Ft-ra büntették). A hivatalos közlemények után az eseménysorozatról a nézőkben megválaszolatlan kérdések maradtak, de a tájékoztatás irányításának hatalomban tartó ereje, a médiaháború célja közérthető lett. – A ~ 2009. VI. 30: a volt Tőzsdepalotából (V., Szabadság térről) átköltözött az óbudai Kaszásdűlő Bojtár utca–Kunigunda útja sarkán 1987–88: épített, 5 stúdióval fölszerelt saját épületébe, ahol digitális, HDTV formátumú adásra is képes. – A ~ elnökei 1965: Tömpe István, 1974: Nagy Richárd, 1983: Kornidesz Mihály, 1987: Bereczky Gyula, 1990: Nemeskürty István, Hankiss Elemér; 1993: Nahlik Gábor (alelnökként), 1994: Horváth Ádám; 1996: Székely Ferenc (alelnökként), Peták István, 1998: Horváth Lóránt, 1999: Szabó László Zsolt, 2001: Medreczky Károly, 2002: Ragáts Imre; 2003: Pinke György (alelnökként), 2004: Rudi Zoltán; 2008. III. 3.–: Medveczky Balázs (alelnökként) Furkó Zoltán

Mihály Dénes: Az elektromos távolbalátás és a Telehor. Bp., 1922. – Uő.: A távolbalátás és készüléke. Uo., [1929] (Technikai újdonságok kvtára 7–8.) – Babits Viktor: A távolbalátás és az ultrarövidhullámok technikája. Uo., 1942. (Mérnöki Továbbképző Int. Kiadv.. VI: 3. sz.) – Tanulmányok a M. Rádió történetéből 1925–1945. Uo., 1975. – Sugár Gusztáv: A néprádiótól a színes televízióig. Uo., 1994. – Koreny-Heckenast-Polgár: A M. Televízió története. Uo., 1996. – Furkó Zoltán: 40 éves a M. Televízió. Uo., 1997. – Heti Világgazd. 2006: 51/52 sz. (Őszödtől az Astóriáig) – Babiczky László: Szabadság tér 17. A M. Televízió tündöklése ... Bp., 2007.